A 2014. március 15-én hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rengeteg változást hozott több területen. A jogszabály rendelkezései széles körben biztosítanak lehetőséget a jogalanyok számára, hogy a szerződéses viszonyaikat egyedileg testre szabhassák. Ezen lehetőséggel a vállalkozások akár oly módon is élhetnek, hogy kidolgoznak általános szerződési feltételeket, illetve szerződésmintákat (továbbiakban együtt: ÁSZF), amelyeket valamennyi általuk megkötendő szerződésre alkalmazni rendelnek.
Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – ismertetek néhány fontos változást, amellyel a már létező ÁSZF-ek többségét érdemes lehet újra gondolni, illetve kiegészíteni.
Felelősség kizárása, korlátozása
Az új Ptk.-ban a felelősség szerződéses kizárásának és korlátozásának lehetőségei jelentősen bővültek.
Míg a korábban hatályban volt Ptk. szerint a szerződésszegésért való felelősséget érvényesen csak akkor lehetett kizárni vagy korlátozni, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlítette, az új Ptk. a felelősség kizárásához illetve korlátozásához már nem követeli meg a megfelelő ellenszolgáltatás nyújtását.
Ennek megfelelően javasolt az ÁSZF-ben rögzíteni azokat az eseteket, amelyek bekövetkezése esetére a kártérítési felelősség kizárásra vagy korlátozásra kerül, akár ellenszolgáltatás nélkül is.
Azonban a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért vagy szerződésszegésért való felelősséget az új Ptk. szerint sem lehet érvényesen kizárni vagy korlátozni.
Szerződés megtámadásának kizárása
Az új Ptk. értelmében például nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedés kockázatát vállalta. Így az ÁSZF-ben érdemes lehet rögzíteni, hogy a másik fél a tévedés kockázatának vállalásával köti meg a szerződést, erre tekintettel a másik fél a szerződés ezen okból történő megtámadásának jogáról lemond.
Kizárhatják a felek az ÁSZF-ben a szerződés megtámadásának jogát feltűnő értékaránytalanságra történő hivatkozással is.
Jogról való lemondás
Az új Ptk. szerint a jogról való lemondásról kifejezett nyilatkozat szükséges, ezért javasolt felülvizsgálni az ÁSZF-et, hogy az tartalmaz-e ilyen rendelkezést, amennyiben igen, úgy azt külön is alá kell íratni a szerződéses partnerekkel. Érdemes átgondolni és akár úgy kialakítani az ÁSZF struktúráját, hogy abban kiemelésre kerüljenek a jogról való lemondást tartalmazó részek, továbbá, hogy a szerződő fél azt külön is aláírja.
Lényeges feltételek kiemelése
Szerződéskötéskor akkor minősül az egyik fél által lényegesnek minősített feltétel lényegesnek, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy ezen kérdésben való megállapodás hiányában nem kíván szerződést kötni. Érdemes ezért úgy strukturálni az ÁSZF rendelkezéseit, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy milyen feltételeket tekint olyan lényeges feltételnek, amely nélkül nem kötött volna megállapodást. Ebben az esetben egy esetleges későbbi perben nem kell az ÁSZF becsatolásán kívül egyéb módon bizonyítania, hogy az egyes feltételek ilyen lényeges feltételeknek minősülnek.
Ezen fentebb hivatkozott változások nem teljes körűek, azonban jól érzékelhető, hogy az új Ptk. hatálybalépésével megérett az ÁSZF-ek átdolgozásának, újragondolásának szükségessége, annak érdekében, hogy az ÁSZF-et alkalmazó fél érdekeit a dokumentum a lehető legszélesebb körben képviselni tudja.
