Az alapítványok szabályozásában alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi Ptk. Azonban a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú, közérdekű (pl. szociálpolitikai) célokra, de tág tér nyílik a különböző családi, vagy más magáncélú alapítványok számára is.
Az új Ptk. az alapítvány által a csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági tevékenységet szűkebben határozza meg, mint az eddigi szabályozás. Így csak az alapítványi céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő gazdasági tevékenység folytatható és alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak. Az alapítvány újabb alapítványt nem létesíthet, alapítványhoz nem csatlakozhat, vagyont sem nyújthat más alapítványnak.
Az új szabályozás megszünteti az eddigi különbségtételt, amely az alapítványi vagyon juttatása szempontjából az eddigi szabályozásban a nyílt és a zárt alapítvány között fennállt. Egységes szabályozásként az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáig át kell ruháznia a létrehozandó alapítványra, a teljes vagyont pedig az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítvány rendelkezésére kell bocsátania.
Az új szabályozás szabályozza a többes alapítást. Főszabály az, hogy a több alapító az alapítói jogokat testületben gyakorolja, amelyet az alapítók gyűlésének nevez, és erre a gyűlésre az eddigi gyakorlattól eltérő módon az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondja ki.
Az új Ptk. fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor egyértelműen növeli az alapítói jogokat:
– az alapító az alapításra irányuló jognyilatkozatát az alapítvány nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig visszavonhatja. Az alapító az alapítványnak juttatott vagyont azonban nem követelheti vissza – az ilyen visszavonó nyilatkozat semmis;
–főszabály szerint alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagjai és ezek hozzátartozói érdekében. E szabály alól azonban vannak kivételek (pl. az alapító az alapítvány kedvezményezettje lehet, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásának gondozása);
– semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely a vagyonának csökkentésére irányul;
– az alapítónak a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonáról való rendelkezési jogát nagy mértékben korlátozza.
Az alapítvány főszabályként a bírósági nyilvántartásba való felvételével a jövőre nézve jön létre. Ezen szabály alól kivétel a végrendelettel, illetve öröklési szerződéssel rendelt alapítvány (ahol az alapítvány alapító okiratát a végintézkedés tartalmazza), mert ez esetben a nyilvántartásba vétellel az alapítvány az alapító halálára visszamenő hatállyal jön létre. Alapítvány létesítését a jövőben az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti.
Új intézmény, hogy kifejezetten lehetővé válik az alapítói jogok átruházása, illetve az alapítói jogokban való – egyéb okból történő – jogutódlás.
Az új Ptk. jelentősen leegyszerűsíti a kezelő szervet. Az alapítvány ügyvezető szerve a testületi jellegű kuratórium vagy az egyszemélyes ügyvezető kurátor. Az egyesülettel azonosan a kurátorokat vezető tisztségviselőknek nevezi, így rájuk vonatkoznak a jogi személyek közös szabályai között a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályok. Az alapítvány kurátoraira is vonatkoznak az előző cikkemben ismertetett felelősségi szabályok.
Kimaradt az új Ptk.-ból a felhatalmazás, hogy az alapítvány alapító okirata az alapítvány egyes szervezeti egységeit származtatott jogi személlyé nyilváníthatja.
Alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat szét – ezek a szervezeti mozgások azonban nem veszélyeztethetik az alapítványi célt, illetve nem járhatnak az alapítványi vagyon csorbításával.
Az alapítvány megszűnésének okai között új szabály, hogy megszűnik az az alapítvány, amely három éven át nem folytat érdemleges tevékenységet. Az alapító változatlanul nem jogosult az alapítvány megszüntetésére. Az alapítvány megszűnése esetén is le kell folytatni a Ctv. szerinti végelszámolási eljárást, illetve fizetésképtelenség esetén – mivel a civiltörvénnyel az alapítvány is a csődtörvény hatálya alá került – a felszámolási eljárást. Az alapítvány a nyilvántartásból való jogerős törléssel szűnik meg.
dr.Perczel Márta 1036 Budapest, Bécsi út 85. Tel./Fax: (06-1) 3-202-889 Mobil: 06-30-2228-328 e-mail: drperczel@drperczel.hu honlap: www.drperczel.hu
