Sok munkáltató és munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy mikor jár neki betegszabadság, vagy táppénz.
A legfontosabb különbség, hogy betegszabadság a betegség első 15 napjára jár, a táppénz pedig a további napokra.
Betegszabadság időarányosan jár (aki év közben lép munkaviszonyba, annak időarányosan ki kell számolni), a fel nem használt betegszabadságot nem lehet átvinni a következő évre. Munkanapokra és fizetett ünnepekre kell fizetni, a hét két pihenőnapjára nem. Azon cégtulajdonosoknak, akik tagsági jogviszonyban látják el feladatukat, nekik nem jár a betegszabadság, ők a munkaképtelenség első napjától táppénzben részesülnek.
Fontos tudni, hogy betegszabadságot a munkáltató fizeti, a táppénzt pedig az állami egészségbiztosítási pénztár. Valamint a munkavállalónak kifizetett bruttó táppénz összege után a munkáltatónak az OEP által kiadott határozat alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, mégpedig a kifizetett összeg 1/3-a.
Táppénzre jogosult azon munkavállaló, aki keresőképtelenségét a háziorvos által kiadott igazolással igazolja, és már igénybe vette a 15 nap (vagy annak arányos részét) betegszabadságot. Táppénz max. 1 évig jár, minden naptári napra, de ezen időszak alatt fenn kell állnia a folyamatos biztosítási jogviszonynak. Itt kell megemlíteni az új Munkatörvénykönyvét, ami szerint a táppénz már nem eredményez felmondási védelmet, azaz a táppénz ideje alatt is lehet közölni a felmondást, csak a felmondási idő kezdődik a táppénz lejárat napján, viszont a munkavállalóknak érdemes tudni, hogy 2011. 07.01-el a passzív táppénz intézménye megszünt, mivel korábban számos visszaélés volt ezzel kapcsolatosan.
