Bár a kérdés egyszerűnek tűnhet, de a működés során előállhatnak olyan speciális helyzetek, amikor a munkavállaló felelősségre vonása nehézségekbe ütközik.
A pénztárhiány szankcionálásának alapvetően három dimenzióját kell végiggondolni, mindhárom egymástól különböző jogterület által biztosított lehetőség, ezért az alkalmazandó eljárás és a jogkövetkezmények is nagymértékben eltérnek egymástól.
Munkajogi szankcióként az anyagi károk fedezésére a munkáltató alkalmazhatja a jogellenes károkozás miatti munkavállalói kárfelelősség szabályait és kártérítést követelhet, valamint a munkajogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti. A gyakorlatban ez nem könnyű, hiszen a legtöbb esetben a házipénztárt nem csak egy személy kezeli, így a károkozás bizonyítása nehézségekbe ütközik. Szintén problémát jelent az, ha a munkaköri leírás nem tartalmazza a házipénztár kezelésének feladatát, emellett nincs olyan házipénztár jogosultságot teremtő kétoldalú dokumentum, vagy a munkáltató által a házipénztár kezelésére adott írásbeli utasítás, amely ilyen helyzetekben bizonyítaná, hogy a pénztárkezelés a munkavállaló feladatkörébe tartozott.
Az ilyen bizonyítási nehézségek elkerülése végett minden esetben érdemes rögzíteni a munkaszerződésben – vagy annak módosításában –, illetve a munkaköri leírásban a pénztárkezelést, mint feladatot, továbbá ezzel egyenértékű megoldás lehet az, ha a munkáltató a házipénztár kezelésére írásbeli utasítást ad, a munkavállaló pedig azt hitelt érdemlően tudomásul veszi. Erre elegendő egy olvasási jelentés funkció bekapcsolásával elküldött elektronikus üzenet is.
Büntetőfeljelentés megtételére sok esetben azért nem kerül sor, mert a sikkasztás törvényi tényállásánál a fent említett bizonyítási nehézségek még markánsabban kidomborodnak, hiszen a „rábízás” törvényi tényállási elemének megvalósulása – és annak bizonyítottsága – hiányában sikkasztásról nem beszélhetünk. A lopás ezzel szemben könnyebben bizonyítható, pénztárhiány esetén tehát érdemesebb lopás megalapozott gyanúja miatt feljelentéssel élni.
Azt, hogy fenti kriminalizált magatartások (lopás, sikkasztás) szabálysértési-, vagy a Btk.-ban szabályozott bűncselekményi alakzata valósul-e meg, az elkövetési érték határozza meg. Főszabály szerint az 50.000,-Ft, vagy az alatti értékre elkövetett sikkasztás, vagy lopás csak szabálysértésnek minősül. Ez alól kivételt képez, ha a munkavállaló többször követ el szabálysértési értékhatáron belül azonos bűncselekményeket, hiszen az értékegybefoglalási szabály alapján ilyen esetben az összeadódó szabálysértési értékek miatt a bűncselekménnyé való minősítés már helytálló.
A szabálysértési törvény szerint a sikkasztás, valamint a lopás szabálysértési alakzatai szabálysértési elzárással is büntethető tényállások, s mint ilyenek speciális eljárásrend vonatkozik rájuk.
Ilyen speciális szabály az, hogy az eljárás kizárólag rendőrségi feljelentéssel indul, az illetékes hatóság az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti városi/kerületi rendőrkapitányság. A nyomozás lezárása után az eljárás a szabálysértés elkövetése helye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróság előtt folytatódik tovább, ezen bíróság fog szankciót kiszabni. A szankció maximális mértéke 60 nap szabálysértési elzárás, melyet fogházban kell végrehajtani.
A Szabstv. 78. § (1) bekezdése alapján a feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez.
A munkavállaló pénztárhiány miatti felelősségre vonása, valamint az ilyen káresemények megelőzése tehát körültekintést és megfelelő szakértelmet kíván meg. Az ehhez hasonlatos problémák kezelésében segít Önnek:
Dr. Csonka Ernő Ügyvédi Iroda
1137 Budapest, Szent István krt. 22. IV/1.
+36-1-790-1435; +36-70-443-06-29
