Mi is az a munkaerő-kölcsönzés?
Munkaerő-kölcsönzés a hagyományos munkaviszonnyal szemben három fél jogviszonyára épülő atipikus munkaviszony, melyben a munkavállaló munkaszerződést egy munkaerő-kölcsönzésre specializálódott céggel köt, tényleges munkavégzésre azonban mindig a kölcsönvevőnél kerül sor. A kölcsönvevő és a kölcsönbeadó között polgári jogi szerződés jön létre, melynek alapján a kölcsönbeadó kölcsönzési díjért átengedi a kölcsönvevőnek a munkavállalót.
A jogviszony hárompólusú jellegénél fogva önmagában is hordoz kockázatot, ezen felül viszont a kölcsönbeadó oldalán jelentkező többlet bejelentési, biztosítási kötelezettségek tovább bonyolítják a tevékenységet. Ezen felül a munkaerő-kölcsönzés, mint szolgáltatás, igénybevevőjének áfa fizetési kötelezettsége is többletként jelentkezik a hagyományos munkaviszonyt létrehozó megállapodásokhoz képest.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet alapvetően az Munka törvénykönyve vonatkozó szakaszai (214-222.§) mellett a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a rendelet) szabályozza, kiegészítve az ÁFA törvény irányadó rendelkezéseivel.
A munkaerő-kölcsönbeadó nyilvántartásba vétele
A munkaerő-kölcsönzési jogviszony kölcsönbeadójának tevékenysége a székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vételéhez kötött. Ennek feltétele a létesítő okiratban munkaerő-kölcsönzés tevékenységi körként való feltüntetése és ez alapján a cégjegyzékbe vagy más előírt nyilvántartásba bejegyzése, továbbá, hogy a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy valamely előírt szakmai képesítéssel rendelkezzen. További követelmény, hogy igazolni tudja megfelelő irodahelyiség és meghatározott összegű vagyoni biztosíték letétbe helyezését. Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatványt és a kötelezően csatolandó dokumentumokat a rendelet melléklete tartalmazza.
A kérelemhez szükséges csatolni minden, a bejegyzés alapjául szolgáló tényt, adatot, egyéb megfelelőségi szempontot alátámasztó okiratot.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenységgel járó sarkalatos kötelezettség a letéti szerződés megkötése. A letét a jogviszony fennállása alatt keletkező munkavállalói vagy munkát kereső személy részéről felmerülő kártérítési igények kielégítési alapjául szolgál. A letétbe helyezendő vagyoni biztosíték összege kétmillió forint, melyből a pénzügyi intézet jogerős bírósági határozat vagy a felek egyezsége alapján közvetlenül fizet ilyen esetben a munkavállaló részére. Amennyiben a vagyoni biztosíték egy része vagy egésze felhasználásra kerül, a kölcsönbeadónak harmincnapos határidőn belül pótolnia kell a hiányzó összeget, melynek megtörténtét legkésőbb a határidő utolsó napján a munkaügyi központ részére köteles igazolni. Abban az esetben, ha a kormányhivatal törli a munkaerő-kölcsönző céget a nyilvántartásból vagy a tevékenység folytatásától eltiltja, a letéti szerződés legkorábban az ezt követő 6. hónap elteltével szüntethető meg.
A munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékvonzata 3.000 forint.
Fontos részletszabály az, hogy a tevékenység kizárólag a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. A bejegyzés bármely feltételében bekövetkezett változás, illetve a tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység folytatója a nyilvántartó kormányhivatalnak a változást köteles 8 napon belül bejelenteni.
A bejegyzési kötelezettség teljesítésében, illetve a kapcsolódó polgári-, és munkajogi dokumentáció elkészítésében segítségére van
Dr. Csonka Ernő Ügyvédi Iroda
1137 Budapest, Szent István krt. 22. IV/1.
+36-1-790-1435; +36-70-443-06-29
