A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz. Eme folyamat során a kereskedő kitettsége magas bizonyos szükségszerűen jelenlévő veszélyekkel szemben, legyen szó akár saját gazdaságos működésének belső buktatóiról, vagy a partnereivel, vásárlóival, és saját munkavállalóival szembeni jogvitáiról.
A vállalati működés minden kritikus területén jelenlévő átgondolt tervezésével azonban a kockázati elemek száma minimálisra szorítható, ehhez viszont a leselkedő jogi veszélyekre, valamint azok lehetséges elhárítására vonatkozó szakismeret szükségeltetik.
A vállalat versenyképességét növeli, ha alkalmazottjainak foglalkoztatása optimális, valamint képes megtartani minőségi munkavállalóit. Az optimális foglalkoztatottság akkor teljesül, ha a vállalat összes dolgozója megfelelő jogviszonyban kerül alkalmazásra, hiszen miért választaná a munkáltató a költség szempontból drágább munkajogviszonyt, ha – a jogszabályi feltételek megléte – esetén helyette megbízási szerződést is köthet? Számos hasonló, a költséghatékony működést szolgáló kérdés merülhet fel, úgymint: „Miért fizessen a munkáltató hétvégi rendkívüli munkavégzés után járó többletbért munkavállalóinak, ha munkaidőkeret alkalmazása esetén erre nem lenne köteles?”, vagy „Miért nem ad lakáscélú támogatás címén adómentes cafeteriát munkavállalóinak járulékokkal terhelt fizetésemelés helyett?” De a munkajog csupán az egyik pillére a költséghatékony működésnek.
A vállalat kereskedelmi tevékenysége során kötött szerződéseinek egyrészről olyan biztos jogi környezetet kell teremteniük a felek között, amely a jogviták, visszaélések lehetőségét minimálisra szorítja, másrészről olyan garanciális elemeket kell tartalmazniuk, amelyek a partnereket a szerződés szerinti teljesítésre ösztönzi, mindemellett törekedniük kell a vállalati érdekek kidomborítására. Mindhárom elem fontos a bevételek tervezhetősége szempontjából. A perek, a fogyasztói panaszok és a „beragadt” számlák nagy száma mind arra engednek következtetni, hogy a vállalatok szerződéskötési gyakorlata nem megfelelő. Érdemes tehát átgondolni, hogy a már megkötött szerződések milyen hibákat tartalmaztak, milyen visszaélésre alapot teremtő kérdéseket hagytak nyitva? A hibák felismerése már önmagában is profit.
A nyereséges működés harmadik alappillére a megfelelő belső szabályozottság. Elengedhetetlen az, hogy a gazdálkodási és utasítási jogkörök részletesen kifejtésre kerüljenek, hiszen a sikeres vezetéshez szükséges a felelősség megosztása is. Ehhez kapcsolódóan szükséges tisztázni az aláírási és gazdálkodási jogköröket, a szervezeti egységek, és azok vezetőinek felelősségi körét. A belső szervezettség elengedhetetlen feltétele a sikeres üzleti tevékenységnek, és egyben a felelősségvállalás alapja is.
A gyorsan változó jogi környezet ellenére a tervezhető, nyereséges működés professzionális beavatkozás eredményeként mégis elérhető. Kulcsa az, hogy nem elég megbízható üzleti partnerként kiváló termékkel jelen lenni a piacon, a siker érdekében olyan belső rendszert kell kialakítani, amely a jogi kockázati tényezők számát a lehető legkisebbre csökkenti. Legyen szó akár a foglalkoztatásról, a szerződéses protokollról, vagy a belső szabályozottságról, a tervezés első lépcsőfoka mindig az aktuális gyakorlat felülvizsgálata. A hibák kiküszöbölése után az egész folyamat a megújult gyakorlat következetes alkalmazásával fejti ki tényleges hatását.
Fenti kockázatok minimalizálásában és a vállalati működés új jogi alapokra helyezésében segít Önnek:
Dr. Csonka Ernő Ügyvédi Iroda
1137 Budapest, Szent István krt. 22. IV/1.
+36-1-790-1435; +36-70-443-06-29
