A civil szervezetekre vonatkozó meghatározó szabályokat 2014. március 15.-től az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény), valamint a Civil tv. (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) határozza meg. Ebben a cikkben az új Ptk. főbb szabályait és változásokat mutatom be, és a következő cikkemben foglalkozom a Civil tv. új hatályos változásaival.
a) Az új Ptk. szerint az egyesületnek a tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell rendelkeznie, amelynek minimális mértékét ugyan a törvény nem határozza meg, de az általános részben a 3:2. § (3) bekezdésének szabálya szerint „elegendőnek kell lennie az egyesület működésének biztonságos megkezdéséhez”. Ha ez a követelmény nem teljesül és emiatt az egyesület jogutód nélkül megszűnik, az alapító tagok a kielégítetlenül maradt hitelezői követelések kielégítéséért egyetemlegesen felelnek. (Az okozati összefüggés bizonyítása igen nehéz feladat lesz.)
b) Az új Ptk. szerint az egyesületi vagyon – az eddigi szabályoknak megfelelően – nem osztható fel a tagok között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat. E szabályok is az egyesület lényegéhez tartoznak, ezért szerintem kógens szabályoknak kell ezeket tekinteni [3:46. § (4) bekezdés]. Az egyesületi tagnak nem kell feltétlenül vagyoni szolgáltatást teljesítenie az egyesület részére, az új Ptk. a tagdíjfizetésről sem rendelkezik, a tagdíjról való rendelkezést az alapszabályra bízza. Lényeges új szabály van azonban az általános rész 3:9. § (2) bekezdésében: ha az alapítók, illetve a tagok nem kötelesek az egyesületnek vagyoni szolgáltatást teljesíteni, úgy az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor (felszámolás) a kielégítetlenül maradt tartozásokért az egyesület tagjainak egyetemlegesen kell helytállniuk.
c) A tagi jogállást, mint a jogok és kötelezettségek egységét az új Ptk. jóval jobban részletezi mint a jelenlegi. Az egyesületi jog hagyományos elve az egy tag egy szavazat, de a bírói gyakorlatban egyre több kivétel jelent meg e főszabály alól. Az új Ptk. ennek megfelelően lehetővé teszi az alapszabály számára, hogy különleges jogállású tagságot határozzon meg. E körbe sorolható a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagi jogállás, amely nem jár szavazati joggal, de az alapszabály akár többletszavazati jogot is megállapíthat. A bírói gyakorlat fogja eldönteni, hogy a Ptk. 3:4. § figyelembevételével van-e mód az egyesület „rendes” tagjától a szavazati jogot teljesen elvonni a létesítő okiratban.
d) A tagsági jogviszony az alapító tagokra nézve az egyesület nyilvántartásba vételével, a későbbiek során a tag belépési kérelmének az egyesület erre hatáskörrel rendelkező szerve általi elfogadásával keletkezik. A tagsági viszony személyes jogviszony, így megszűnik a tag halálával – a bírói gyakorlatnak kell majd eldöntenie, hogy az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet-e. A tagsági jogviszony megszűnik a tag kilépésével, valamint e jogviszony egyesület által történt felmondásával is. Emellett az új Ptk. részletesen szabályozza a 3:53. §-ban – a társasági szabályok analógiájára – a tag egyesületből való kizárását is.
e) Az eddiginél jóval részletesebben szabályozza az új Ptk. az egyesület szerveit. Nevezetesen:
– az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés (küldöttgyűlés), amelynek évente legalább egy ülést tartania kell (az 1989. évi II. törvény négyévenként tette kötelezővé a közgyűlést). A közgyűlés kizárólagos hatáskörét a 3:57. § határozza meg, a 3:64. § pedig a rendkívüli közgyűlés összehívásának eseteit állapítja meg;
– az egyesület ügyvezetését vagy legalább három tagból álló elnökség vagy egyszemélyes ügyvezető látja el, akiket az új Ptk. – a társasági jogból vett kategóriával – vezető tisztségviselőknek nevez. A vezető tisztségviselők jogállását a Ptk. a jogi személyek közös szabályai között az egyesületekre nézve is kiterjedően általános jelleggel szabályozza (3:18–3:22. §). Az egyesület ügyvezetői polgári jogi megbízási jogviszony, illetve munkaszerződés alapján egyaránt elláthatják tisztségüket, megbízási jogviszony esetében díjazás fejében, illetve ingyenesen is eljárhatnak. A megbízási jogviszony a közgyűlés általi megválasztás elfogadásával szerződés nélkül is létrejön, munkavégzésnél a választás alapján munkaszerződést is kötni kell. A vezető tisztségviselői jogviszony az alapszabály alapján legfeljebb öt évig tarthat, az ennél hosszabb megbízás az öt év feletti részében semmis (3:62. §). Az egyesület ügyvezetőit alapvetően a tagok közül kell választani, de a 3:62. § (3) bekezdése módot ad arra, hogy az alapszabály lehetővé tegye a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmadának külsők (nem tagok) közül való választását. Az egyszemélyes ügyvezető azonban csak tag lehet.
– a felügyelőbizottság az egyesületnél általában fakultatív szerv, de új szabályként a Ptk. 3:65. § kimondja, hogy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok száma a száz főt meghaladja, illetve ha a tagok több mint fele jogi személy (jogalanyisággal rendelkező szervezet).
– az egyesületi szabályozás ugyan nem tartalmazza, de az általános szabályok szerint (3:35. §) egyesületnek is szerve lehet az „állandó könyvvizsgáló”;
– az eddigi egyesületi szabályozásnak 1989 óta szilárd része volt, hogy az alapszabály az egyesület egyes szervezeti egységeinek belső (származtatott) jogi személyiséget adhat. Ez az új Ptk.-ban vitássá vált, mert a jogi személyek általános szabályai ugyan biztosítanak ilyen elvi lehetőséget (3:29–3:30. §), de csak külön törvényi felhatalmazás alapján. Ez a felhatalmazás azonban az egyesületeknél (egyébként az alapítványoknál is, ahol eddig volt ilyen felhatalmazás) hiányzik, azonban erre az új Civil törvényben van utalás.
f) Szokatlanul kemény – hasonlóan a tagokra vonatkozó, már ismertetett mögöttes felelősségről szóló szabályokhoz – az egyesület vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének szabályozása. Ha az egyesület vezető tisztségviselője az egyesületnek okoz kárt, a 3:21. § szerint ezekért a károkért a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel. Ezzel kapcsolatos szabályokat a korábbi cikkem tartalmazza.
Ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a kárért főszabályként az egyesület felel. Új szabály azonban [3:69. § (2) bekezdés], hogy ha az egyesületet felszámolják, az egyesület ügyvezetői – bizonyos feltételek mellett – egyetemlegesen kötelesek helytállni a hitelezők kielégítetlen tartozásaiért. Emellett a hatodik könyvben a 6:536. § kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a tisztségviselő az egyesülettel együtt egyetemlegesen felel a károsulttal szemben. Kérdéses, hogy ilyen szabályok mellett lesznek-e olyanok, akik ingyenesen vállalják az egyesület elnökségében való részvételt.
g) Egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás), illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás, kiválás).
h) Ha egyesület jogutód nélkül megszűnik – a fizetésképtelenség esetét kivéve – éppúgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni, mint a gazdasági társaságoknál. A végelszámolás szabályait a Ctv.-ben erre tekintettel nyilván módosítani kell – a civiltörvényben foglalt 2011-es változások aligha elégségesek. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor a fennmaradt vagyont a nyilvántartást vezető bíróságnak kell közérdekű célra fordítania [3:68. § (1) bekezdés] – nyilván itt is (a társaságoknál ismeretes vagyonrendezési eljárás mintájára) ki kell dolgozni a részletes eljárási szabályokat.
i) Ha az egyesület fizetésképtelenné válik, irányadóak rá az 1991-es csődtörvény civiltörvénnyel módosított szabályai. Ilyen esetben tehát az egyesülettel szemben is le lehet (kell) folytatni a csőd-, illetve felszámolási eljárást.
j) Az új Ptk. az egyesület, illetve a tag, illetve a tagok egymásközti vitáiban is lehetővé tette a választottbírósági eljárást (3:71. §).
dr.Perczel Márta 1036 Budapest, Bécsi út 85. Tel./Fax: (06-1) 3-202-889 Mobil: 06-30-2228-328 e-mail: drperczel@drperczel.hu honlap: www.drperczel.hu
