A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv több tekintetben is jelentős eltérésekkel szabályozza a végintézkedés, valamint a törvényes öröklés jól ismert intézményeit, és jelentős változások vannak a végrendelkezések tekintetében.
A végrendelet megtételének körülményeinek, alakiságainak a szabályai is átalakultak, melyek közül az egyik legfontosabbak a szóbeli végrendelet érvényességének feltételei.
Szóbeli végrendelet új szabályai
Az új Ptk. szerint szóbeli végrendeletet már csak akkor tehetünk, ha életveszélyes rendkívüli helyzetben egyáltalán nincs lehetőségünk írásbeli végrendeletet tenni, de az érvényesen megtett szóbeli végrendeletünk is hatályát veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnését követő 30 napon át lett volna lehetőség írásbeli végrendeletet alkotni.
Közös végrendelet
Az írásbeli végrendelet körében megjelenik a közös végrendelet tételének lehetősége, ez azonban csak a házastársakat illeti meg.
A kötelesrész kérdése
A végrendelkezés szabadságát elsődlegesen korlátozó kötelesrész mértéke már csak a törvényes örökrész harmada (míg a korábbi Ptk. szerint fele volt). Kötelesrészre az örökhagyó leszármazója, szülője és házastársa jogosult abban az esetben, ha egyébként törvényes örökös lenne, de az örökhagyó végrendeletében nem részesíti legalább az őket megillető kötelesrészt elérő juttatásban.
Gyakran felmerül a kötelesrész korlátozásának az igénye is, melyre a kitagadás ad lehetőséget. Az új Ptk. szerint az örökhagyó érvényesen és az indok megjelölésével kitagadhatja azt a köteles részre jogosultat, aki vele szemben bármilyen bűncselekményt követett el (a korábbi Ptk. szerint erre csak súlyos bűncselekmények adhattak alapot, és csak különösen nyomós indokok szolgálhattak érvényes kitagadási okként).
Az új szabályok értelmében az örökhagyó kitagadhatja azt a nagykorú leszármazót is, aki az örökhagyóval szemben durván hálátlan volt, vagy azt a szülőt, aki olyan magatartást tanúsított, melyre tekintettel szülői felügyeleti joga megszüntetésének lenne helye.
Végrendelet alaki és tartalmi kellékei
A végrendelet viszonylag kevés, de szigorú alaki és tartalmi kellékére tekintettel (melyek között a gyakori hibának számító végrendelet keltének helye már nem szerepel az új Ptk.-ban), és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményei által örökösöknek okozott problémák megelőzése érdekében célszerű megfontolni, hogy végrendeletünket közjegyző vagy ügyvéd által elkészített okiratba foglaljuk.
Akár egyetlen oldalszám hiánya is érvénytelenné teszi a több lapból álló végrendeletet, és e körben sem a közjegyzőnek, sem a bíróságnak nincs mérlegelési joga, az alaki hibás végrendelet öröklés alapja nem lehet, még akkor sem, ha ezzel az örökhagyó által kifejezetten nem kívánt öröklési rend érvényesül.
Közjegyző vagy ügyvéd emellett segítséget nyújthat a végrendelet tartalmi kialakításával kapcsolatos kérdések eldöntéséhez, de a végrendelet letétbe vételével biztosíthatja annak fennmaradását és gyors előkerítését akkor, amikor annak eljön az ideje.
A 2014. március 15.-e előtt érvényesen megtett végrendeletek és érvényesen létrejött öröklési- és ajándékozási szerződések, az öröklésről történő lemondásra irányuló megállapodások az új Ptk. hatálybalépését követően is megőrzik érvényességüket, ezeket a létrejöttük időpontjában hatályos törvény szerint kell elbírálni, azonban érdemes végiggondolni végrendeletünk tartalmi felülvizsgálatát.
dr.Perczel Márta 1036 Budapest, Bécsi út 85. Tel./Fax: (06-1) 3-202-889 Mobil: 06-30-2228-328 e-mail: drperczel@drperczel.hu honlap: www.drperczel.hu
